Számítógép-kezelői alapismeretek.
Készítette:
Görbe Mihály
1998.- 1999.
(Átdolgozva: 2009)
Számítástechnikai
alapismeretek.
Az információ: A közvetlen tapasztalat,
érzékelés, közlés vagy tanulás útján szerzett minden olyan ismeretet, amely
valamilyen meglévő bizonytalanságot szüntet meg, információnak nevezünk. Ez
inkább körülírás, mintsem definíció, hiszen például az ismeret, nem feltétlen
egyszerűbb fogalom, mint maga az információ. Igazság szerint a halmazhoz
hasonló alapfogalom, melyről a használatával, tulajdonságainak megismerésével
kaphatunk mind pontosabb képet.
Megjegyzések:
a.) Az információ szubjektív (az
információtartalom a vevőtől is függ, abban az értelemben, hogy képes-e
felfogni, akár fizikálisan, akár szellemileg).
b.) Az információ, ellentétben a
legtöbb fizikai mennyiséggel, nem megmaradó mennyiség. (nagyon sok példával
illusztrálhatjuk, a letörölt magnószalagtól, a leformázott merevlemezen
keresztül a vajon mit tettem a 4. születésnapom délutánján 5-kor -ig).
c.) Az információ szoros
kapcsolatban van a rendezettséggel (rendezett anyaghalmaz hordozza az
információt, a rendezettség megszüntetésével az információ elvész).
Az információ áramlása: forrás (adó)
-> kódolás -> információs csatorna -> dekódolás -> célhely (vevő).
(Kódoláshoz a lehető legkevesebb jelet használjuk. Pl.: füstkarikák,
fényfelvillanások, morze, kettes számrendszer.)
ADC: Analóg-digitális átalakító, vagy
másképpen kódoló. Az analóg jeleknek digitális jeleket feleltet meg. A digitális
technikában a hang és kép rögzítése, tárolása, továbbítása, lejátszása kódolt
formában történik és csak a legutolsó fázisban alakul vissza a jel analóggá. A
digitális technikával kezelt információ nagy biztonsággal kezelhető, az
esetleges hibákat a rendszer automatikusan ki tudja javítani. Egy hibákat
tartalmazó rögzített anyagról (műsorról) akár a forrásnál jobb minőséget tud
létrehozni, tehát másoláskor a minőség még javulhat is. Analóg rendszerekben a
másolás szinte mindig minőségromlással jár együtt.
DAC: Digitális-analóg átalakító, vagy másképpen
dekódoló. A digitális jelekből analóg jeleket készít. A digitálisan tárolt
információból, műsorból, az ember számára felfogható, hangot és/vagy képet állít
elő.
A bit: (binary digit) Az információ
alapegysége. Egy bit az az információ, mely két egyformán valószínű, de egymást
kizáró esemény egyikének bekövetkezéséről tudósít. (pl.: pénzfeldobásnál fej
vagy írás, nem ikerszüléskor a gyermek neme fiú vagy lány, kettes
számrendszerben a számjegy értéke 0 nagy 1, egy kapuáramkör vezet vagy nem).
Az információ mérése: Ha egy esemény
egyformán valószínű lehetséges eseteinek száma N, akkor az N-1 -et felírjuk
2-es számrendszerben, ahány jegyű 2-es számrendszerbeli számot kaptunk, annyi
bit-egész az az információ, amihez akkor jutunk, ha a
kérdéses esemény bekövetkezéséről tudomást szerzünk.
Átírás osztással: Az átírandó számot
addig osztjuk újra meg újra (a hányadost újra osztva) maradékosan az új
alappal, ameddig 0-t nem kapunk hányadosul. A kapott maradékok fordított
sorrendben adják a szám új számrendszerbeli alakját.
Az információ nagyobb egységei: 1 byte
= 8 bit, 1 Kbyte = 1024 byte, 1 Mbyte = 1024 Kbyte, 1 Gbyte
= 1024 Mbyte, 1 TByte = 1024 GByte.
A számítógép: Az információ
legfontosabb tároló és feldolgozó eszköze a számítógép. De a legnagyobb és
leggyorsabb számítógépek közel sem képesek ma még annyi információ tárolására,
mint az emberi agy. Szintén az agy nyerne a komplex információ felfogás és
feldolgozás terén. A legtöbb esetben a gyorsaság is az agy esetén a nagyobb, a
szintetizálásról nem is beszélve. Összességében a legnagyobb hátrányt a
gondolkodás hiánya jelentené, mert erre a tevékenységre csak az emberi agy
képes. Ugyanakkor jól körülírt, meghatározott esetekben tudnak a gépek helyettünk
dönteni, és szükség van a közreműködésükre. (Sakk, robotpilóta, vegyi üzem vagy
atomerőmű működtetése).
A számítógép fogalma: a mai értelemben
számítógépen értünk egy olyan digitális, belső programvezérelt automatát,
melynek működési alapelvét Neumann János fogalmazta meg. Ezeket az elveket
Neumann-elveknek nevezzük.
Neumann-elvek: Az adatoknak, valamint
az adatokon végzendő műveleteknek, ugyanolyan kódolás alapján, a számítógépek
operatív memóriájában kell lennie. A működés alapja a kettes számrendszer, azaz
a számítógép digitális. Véges állapotú, determinisztikus, azaz állapotát a
véletlen nem befolyásolja. Működési sebessége véges.
A számítógépes rendszer két oldala:
software és a hardware, mely manapság élesen kettéválasztható iparágat is
takar.
Software: A számítógépen futtatható
programok összessége.
Hardware: A számítógép kézzel
fogható, látható része.
A számítógépek generációi:
|
|
Áramkör |
méret |
Bizt. működés |
energia |
Memória |
sebesség |
Pr.nyelvek |
|
1.gen |
elektroncső |
Terem |
Órák,
percek |
Nagy |
Kbyte |
1
kHz |
Gépi |
|
2.gen |
Tranzisztor |
Szekrény |
Évek |
Kw |
100
kbyte |
100
kHz |
Magas
szintű |
|
3.gen |
IC |
Asztali |
Évtized |
100
watt |
Mbyte |
1
MHz |
Több
nyelv |
|
4.gen |
Mikroproc. |
Akár
zseb |
Évtizedek |
Kicsi |
Gbyte |
1
GHz |
Multitask |
Az iskolában valaha használt számítógépek:
HT 1080Z, Videoton TVC, C64, C+4, IBM XT (kiterjesztett technológia), IBM AT
(haladó technológia) kompatíbilis számítógépek. IBM AT 486 (volt Novell szerver), IBM AT AMD K-5 (volt SVGA munkaállomások),
IBM AT Pentium-I, II, III (volt SVGA munkaállomások),
IBM AT TULIP (volt SVGA munkaállomások), IBM AT TULIP (volt SVGA Microsoft
Windows NT szerver).
Jelenleg használt számítógépek: 25 db
IMB Think Center 3 GHz P-IV.
24 db Albacomp 2,7 GHZ P-IV.
30 db SP TenTech 1,7 GHz P-III. 8 db TenTech 3GHz
P-IV. 14 db Compaq 1 GHz
P-III. 1 db Linux-Debián szerver (P-II). 2 db File szerver (2,4 GHz P-IV). 1 db Web szerver (3 GHz,
P-IV). 1db File szerver (3 GHz
P-IV). 1 db Nyomtató szerver (2,4 GHz
P-III). 1 db Nyomtató szerver (1 GHz P-III). 1 db
Érettségi szerver (1 GH P-III) és még további P-III-as
gépek.
Számítógépes hálózatok: Számítógépeink Microsoft Windows NT 2000 hálózati software
segítségével hálózatban működnek. A terminálok a munkaállomások (Work Station:WS), a szerverek a rendszer
vezérgépei, melyek file, WEB és nyomtató szerverek (ETG-DIAK,
ETGE-TANAR, ETGE-ERETT, ETGE-PRINT …). A hálózat további hardware elemei: swich-ek, UTP kábelek, hálózati illesztő kártyák. Lokális
Microsoft hálózatunk, melynek tartományneve: ETGE, és egy úgynevezett átjáróval
(ROUTER-rel) kapcsolódik, ISDN vonalon keresztül a
világhálóra. A Windows NT 100 gép kiszolgálása képes egyidejűleg. Az Internet
szolgáltató szervere: eszetamas.sulinet.hu.
A személyi számítógép felépítése: alaplap (rajta az x86-os processzor),
illesztő kártyák, tápegység, lemezes egységek, monitor, billentyűzet, nyomtató
és egér.
Alaplap: A számítógép központi egysége.
Itt található a CPU Central
Processing Unit), mely a gép minőségét alapvetően meghatározza. Az alaplapon
található a ROM BIOS, valamint a RAM. (ROM: Read Only Memory, csak
olvasható memória, a gép kikapcsolása után is megmarad a tartalma. RAM: Random
Acces Memory, véletlen elérésű memória vagy írható-olvasható memória, a gép
kikapcsolásakor a tartalma elvész, BIOS: alapvető bemeneti kimeneti rendszer).
A RAM mérete a futtatható programok méretét meghatározhatja. A ROM-ban a gép
indulásához szükséges információk vannak. Az indítás lényegében egy speciális
program futását jelenti, mely bekapcsoláskor a RAM-ba másolódik (ugyanis
program csak a RAM-ból futhat). Szokásos RAM méretek: 512 Kbyte, 640 Kbyte,
1024 Kbyte = 1 Mbyte, 2 Mbyte, 4 Mbyte, 8 Mbyte, 16 Mbyte, 32 Mbyte, 64 Mbyte,
128 Mbyte, 256 Mbyte, 512 Mbyte, 1 GByte, 2 GByte … stb. A számítógép
másodpercenként több millió művelet elvégzésére képes. A műveleti sebességét az
órajel határozza meg. A szokásos
sebességek: 4.7 MHz, 12 MHz, 16 MHz, 20 MHz, 33 MHz,
40 MHz, 50 MHz, 66 MHz, 75 MHz, 100 MHz, 133 MHz, 150 MHz, 200 MHz, 330 MHz, 660 MHz, 1 GHz, 1,7 GHz, 2,2 GHz, 2,7 GHz, 3 GHz.
Illesztő kártyák: Az alaplapon
található a legfontosabb perifériák csatlakozási helyei. Ezek: billentyűzet
csatlakozása, lemezes egységek csatlakozása, monitor és nyomtató csatlakozása,
egér csatlakozása, hálózati kártya csatlakozása.
Tápegység: A tápegység a rendszer
villamos energia ellátását biztosítja, létrehozza azokat az
egyenfeszültségeket, amelyekre az analóg illetve digitális áramköröknek
szüksége van. Sok esetben a monitor is innen kapja a megfelelő, stabilizált
feszültséget. Ha gép fontos feladatot lát el, és védeni kell az
áramkimaradástól, akkor célszerű szünetmentes tápegységet biztosítani számára.
Iskolánk több szervere rendelkezik ilyen tápegységgel.
Lemezes egységek: A számítógép legalább
egy lemezes egységgel kell rendelkeznie. Ez azt jelenti, minimum egy hajlékony
lemezes egységnek lenni kell a számítógépben, különben működésképtelen. A mai
BIOS rendszerek képesek bármely lemezes egységről betölteni operációs
rendszert. A lemezes egységeket az angol abc betűvel jelöljük:
-
A: elsődleges hajlékonylemezes egység (a gép innen is indítható),
- B: másodlagos hajlékonylemezes egység,
- C: elsődleges merevlemezes egység, (Winchester, a
gép innen is indítható)
- D: másodlagos merevlemezes egység, (esetleg CD ROM
vagy RAM, ha boot lemez, akkor innen is indítható)
- E… további lemezes egységek,
- Z, Y, X, W, V, U…:
hálózati merevlemezes egységek részei, logikai meghajtók.
Szokás
az egység szó helyett meghajtót vagy angol nevén driver-t is mondani.
Hajlékony (floppy) lemezek jellemzői:
|
|
3,5” |
5,25” |
|
SS-DD |
360 Kb |
180 Kb |
|
DS-DD |
720 Kb |
360 Kb |
|
DS-HD |
1,44 Mb |
1,2 Mb |
- SS: Single Side:
egyoldalas,
- DS: Double Side: kétoldalas,
- DD: Double Density: dupla sűrűségű,
- HD: High Density: magas sűrűségű.
Megjegyzés: A DOS és a Windows legújabb verzióit (5.00-tól)
a 3.5"-os, 2.88 Mb floppy lemezek kezelésére is felkészítették. A
hajlékonylemezes egységben a lemez cserélhető, aránylag kis kapacitású és az
információ lassan érhető el. Manapság 5,25”-os
lemezeket nem gyártanak, 3,5”-os is kezd elfelejtődni, átveszi szerepét a PenDrive.
Merevlemezes
egységek jellemzői: (kapacitásuk:)
10 Mb, 20 Mb, 40 Mb, 80 Mb, 120 Mb, 160 Mb, 210 Mb,
550 Mb, 1 Gb, 2 Gb, 8 GB, 10 Gb,
15 Gb, 30 GB, 40 Gb, 80 GB,
120 GB, 160 GB, 240 Gb, 320 Gb,
520 Gb, 1 TB. Jellemző még rájuk az információ
elérési sebességük, melyet microsecundumban adnak meg. Az elérési sebesség a
fordulatszám függvénye is, az átlagos forgási sebesség 6000/perc körüli.
Megjegyzés:
a.) A nagy kapacitás érzékelése
végett megemlíthetjük, hogy egy 400 oldalas könyvben kb. 1 Mb információ, fér
el (1 byte = 1 karakter-rel számolva), így egy 1 Gb-os lemezre kb. 1000 db 400
oldalas könyv szövege fér rá. Ugyanakkor egy ilyen
lemezes egység kényelmesen elfér a kezünkben.
b.) A
merevlemezes egységben a lemez nem cserélhető, nagy kapacitású és az információ
viszonylag gyorsan elérhető (a leggyorsabban a memóriában érhető el az
információ). Vannak olyan merevlemezes egységek, melyek mindenestül
cserélhetőek.
c.) Az újonnan vásárolt lemezek
között előfordulhat olyan, amelyet még alkalmassá kell tenni számítógépes
használatra. Ezek a nem formázott lemezek. Egy speciális, minden számítógéppel végrehajtható eljárással, a formázással, a
lemezeket alkalmassá tehetjük OS használatra. A gépi rendszerekben mindig kell,
hogy legyen egy úgynevezett, rendszer-lemez, amelyet csak egy működő számítógép
tud létrehozni. A rendszerlemezen speciális elhelyezkedésben találhatók a
rendszerfájlok: io.sys, msdos.sys és command.com. Rendszerlemez A:
és C: lehet, újabban már D: (azaz CD) is lehet.
CD-ROM: Nagy kapacitású (700 Mb)
optikai elven működő, csak olvasható lemezkezelő egység. Rendelkezik stereo
audio kimenettel. CD hanglemezek lejátszására is alkalmas.
Monitorok: Színek szerint létezik monocrom
és color. Felbontás szerint létezik: Hercules, CGA, EGA, VGA, SVGA. Minden
monitor alapbeállítás szerint 25 (vagy 50) sorban és 80 oszlopban jeleníti meg
a szöveges információt (ez 2000, esetleg 4000 karakter). A grafikus képernyô
pontokból áll, monitortól függő a sorok és az oszlopok, valamint a színek
száma. A monitor lehetőségeit csak megfelelő monitorvezérlő kártya segítségével
használhatjuk ki. A monitor a számítógép elsődleges kimeneti egysége.
Billentyűzet: A billentyűzet fő része
nagyban hasonlít a hagyományos írógép billentyűzetéhez. Lehet 101-102
billentyűs, illetve 85 billentyűs (ez utóbbi egyre ritkább, illetve
laptop-oknál használják). A számítógép elsődleges beviteli egysége.
Lehetőségek:
- kis betűk és nagy betűk (SH lenyomása mellett),
- számok, írásjelek, műveleti jelek (részben SH
segítségével),
- SP, Tab és ENTER
(beviteli billentyű),
- kapcsoló billentük és visszajelzése: NL, CL, SL,
numerikus billentyűzet és két féle állapota,
- funkció billentük, ESC (ESCAPE = Menekülés), PS: PrintScreen,
- kurzor-vezérlő billentük: nyilak, Home, End, PaUp,
PgDn,
- szövegszerkesztő billentyűk: Ins, Del, BS,
- megszakító billentyű: Pause/Break,
módosító billentyű: CTRL, ALT.
Nyomtató: A számítógép kimeneti
egysége, az írásos dokumentációk elkészítésének eszköze. Nagyon sokféle
létezik. Megkülönböztethetünk sor- és mátrixnyomtatót, Laser és tintasugaras
nyomatatót. Egyik szembetűnő különbség lehet a nyomtatók között a papír
szélessége: lehet a nyomtató 80 karakteres és lehet 132 karakteres. Meghatározza
még a nyomtató kiválasztását a memóriája és a gyorsasága.
Egér: A számítógépes programok jó része
használja ezt a beviteli eszközt. Főleg menüvezérelt rendszereknél illetve
grafikus programoknál használatos. Az egér mozgatásával szinkron mozog a képernyőn
az egér cursora, kattintással funkciókat aktivizálhatunk, vagy változtathatunk
meg.
Windows NT 2000: A szerver szó kiszolgálót jelent. A szerver, mint gép, kiszolgálja és
felügyeli a hozzá kapcsolt, a hálózatba bejelentkezett számítógépeket, illetve
azok használóit. Általában nagy teljesítményű, gyors, nagy háttértárakkal,
nyomtatóval rendelkező, esetleg a világhálóval is kapcsolatban lévő számítógép.
Munkaállomások, kliensek: egyszerű
hardware felépítésű gépek, többnyire helyi feladatokat látnak el, megfelelnek a
kliens/szerver alapú alkalmazások futtatásához. Kis számban hagyományos
erőforrás-megosztásra képes. Általában kisebb teljesítményű, nem a leggyorsabb,
háttértárakkal lehet hogy nem is rendelkező számítógép.
Hálózatépítés célja:
a.)
erőforrás-megosztás: háttértárakat, nyomtatókat, faxokat és modemeket
egyszerre több gép használhatja, ezért elég egy-egy nagy teljesítményű eszközt
megvásárolni, mint több kisebbet, így költséget takaríthatunk meg.
b.)
alkalmazás-kiszolgálás: nagy hardware-igényű vagy bonyolult feladatok
megoldása, pl. egy nagy adatbázis kezelése több munkaállomásról.
c.)
központi adminisztráció: egyik gépről módosítható egy másik gép
beállítása, távolról telepíthetők alkalmazások, a szerver felügyeli és naplózza
a tevékenységeket a jogosultságok alapján.
A hálózat eszközei ETHERNET esetén: szerver gép, kliensek, ETHERNET hálózati
kártyák, UTP kábel és RJ-45 csatlakozó, 50 ohmos koaxiális kábel és BNC
csatlakozó, REPEATER, HUB, ROUTER, SWICH. Az UTP nyolc eres kábel és csillag
topológia kiépítésére alkalmas. A koaxiális egy árnyékolt kábel, mely sin
topológia kiépítésére alkalmas.
A hálózat szereplői: a felhasználók,
melyek száma nem korlátozott. Minden felhasználónak felhasználói neve,
jelszava, saját Home könyvtára, postafiókja és
levelezési címe van. A felhasználók szabadon dönthetnek arról, hogy a hálózat
melyik gépén jelentkeznek be a hálózatba. Egyszerre maximálisan 100 felhasználó
jelentkezhet be a Windows NT 2000 hálóba. A felhasználók csoportokba tartoznak.
Kiemelt szerepe van a rendszer adminisztrátorának, aki elvileg mindenhez ért és
neki mindenhez van joga a hálózaton. Egyéb felhasználóknak csak olyan jogai
vannak, amilyeneket a rendszergazdától megkaptak. A nem adminisztrátor
felhasználók csak a saját Home könyvtáruk kezelésére
jogosultak, saját leveleiket olvashatják el, másokét nem.
Biztonság: A felhasználók meghatározott
házirend szerint használhatják a hálózatot. Minden tevékenységről a szerver
feljegyzést készít, mely alapján a tevékenységek nyomon követhetők. A hálózati
nyomtató használatának engedélyezését a rendszergazdától kérni kell. A
munkaállomások erőforrásait a felhasználók egymás közt megoszthatják, pl.
nyomtatót, CD-t, HDD-t, floppyt. A megosztás beállítását a rendszergazda
útmutatásai alapján bárki elvégezheti.
Bejelentkezés: A hálózat adta
lehetőségek kihasználása érdekében a hálózatba a felhasználónak be kell
jelentkezni. Ehhez felhasználói névre és jelszóra van szüksége. Ezeket a
rendszergazda segítségével kaphatja meg. A kliens gép operációs rendszere
induláskor a hálózati felhasználói nevet és jelszót kéri. Aki bejelentkezés nélkül
használja a hálózati számítógépet, munkáinak meglétét, illetéktelen
felhasználását nem kérheti számon a rendszergazdától. Ha szabályosan
bejelentkezik a felhasználó, munkái biztonságban, védetten megmaradnak. A munka
befejeztével ki kell jelentkezni, vagy kikapcsolni a kliens gépet, különben a
magára hagyott gépnél a következő felhasználó illetéktelen területekhez tud
hozzáférni, az előző felhasználóként tevékenykedhet.
Az Internet: egy óriási, világméretű
számítógépes hálózat, amelyben különböző típusú számítógépek kommunikálnak
egymással. A hálózaton lévő gépek fajtái: Internet szerver, helyi hálózati
szerverek, munkaállomások. A hálózati összeköttetésre a meglévő telefonos
hálózati rendszert használja. Előfordulhat egy-egy lokális hálózat nagyobb
igénye, erre bérelt telefonvonalat, ISDN vonalat vagy ADSL-t
építenek ki.
Az Internet lehetőségei: Elektronikus
levelezés, távoli géphasználat, programok és fájlok másolása, barangolás,
csevegés, on-line rádióhallgatás és televízió nézés.
Elektronikus levelezés: levelező
program segítségével történik, erre nálunk két lehetőség van, vagy Internet
mail programmal, vagy OutLook-kal. Mivel általában
időszakosan kapcsolódunk munkaállomásról az Internetre, ezért egy állandóan
rajta lévő gépen - valamelyik szerveren - levelezésünk lebonyolításához
postafiókot kell bérelnünk. Ennek a címe az úgynevezett E-mail cím, mely a
következőképpen néz ki: postafióknév@gépazonositó.
Itt arról a gépről van szó, amelyen a postafiók található. Internet mail esetén
a postafiók helye: eszetamas.sulinet.hu. OutLook esetén: eszetamas.sulinet.hu.
Internet mail címe az iskolának csak egy van: admin@eszetamas.sulinet.hu. OutLook címe annyi, ahány felhasználója van a helyi
hálózatunknak. Itt a cím: felhasznalonev@eszetamas.sulinet.hu.
Ezek a postafiókok tehát az iskolánk számítógéptermében lévő szerveren vannak.
A küldendő levélben fel kell tüntetni a címzettet, az e-mail címével. A levél magával
hordozza a küldő levélcímét is, így a címzett ez alapján is azonosíthatja a
feladót, valamint, ha a címzés helytelen, vagy bármi más miatt a levél nem jut
el a címzetthez, az, ez alapján visszajut a feladóhoz. A levelező programok a
következő levélcsoportokat tartják nyilván: Küldemények, Beérkezett üzenetek,
Küldendő üzenetek, Törölt elemek.
Távoli géphasználat: vagy Telnet. Ez a
szolgáltatás interaktív kapcsolatot tesz lehetővé egy távoli géppel. Úgy
képzelhetjük el, mintha monitorunk és billentyűzetünk közvetlenül a másik,
távoli gépre lenne kapcsolva. Általában nagy adatbázisokat lehet ilyen módon
elérni, hiszen a nagy adatbázisok kezeléséhez nagy teljesítményű gép kellene.
Ezzel a módszerrel elérhetjük, hogy bár a program és az adatok a másik gépen
vannak, az adatbevitel és az eredmény megjelenítése a mi gépünkön történjen.
Programok, fájlok másolása: vagy FTP.
Az ilyen szerverek célja, hogy programokat tároljanak, melyekről – azok, akik
hozzáférhetnek – a saját gépükre lemásolhatják. Így könnyen tudunk programokat,
nagyméretű szöveges vagy képes adatokat a világ másik pontjára olcsón továbbítani.
Barangolás I.: vagy
Gopher. A rendszer lényege, hogy néhány Internet
szerveren többszintű, tematikus tartalomjegyzék-listákat alakítottak ki,
amelyek az Internet bármely pontjáról elérhetők. Ebben a menüben barangolva
eljuthatunk a kívánt információt tartalmazó állományhoz, melyet aztán
megnézhetünk, vagy letölthetünk. Előfordulhat, hogy egy tartalomjegyzék az
előzőhöz képest egy másik gépen található, így előfordulhat, hogy észrevétlenül
a világ másik végén lévő gépre lépünk át keresés közben. Főleg szöveges
állományok böngészésére használják.
Barangolás II.: vagy
World Wide Web (WWW). Alapja az úgynevezett HiperText.
Olyan szöveges, de főleg grafikus oldalakat jelent, melyeken Link-eket helyeznek el. Ezen Linkek segítségével
átléphetünk a világháló bármely másik lapjára, természetesen aktuálisan éppen
arra, amelyre a Link mutat. Így több millió Web oldal hivatkozik egymásra, és
elvileg végig lehetne nézni az összes egymással kapcsolatban lévő oldalakat.
Számuk és tartalmuk sokkal gyorsabban növekszik, illetve változik, mintsem hogy
egy ember azok mindegyikét megtekinthetné. A Web lapok közül vannak lokális
kiinduló lapok, melyek egy cégnek, szervezetnek vagy személynek a bemutatására
készültek. Ezek neve a Honlap. Iskolánk Honlapjának a címe: www.eszetamas.sulinet.hu.
Internet Explorer: Az FTP, a Gopher és
Web szolgáltatások igénybevételének a programja. A XP Asztalán lévő Az Internet
nevű ikonnal indítható, vagy a Start menüből. A cím: utáni sorba irható be a
kívánt cím. Alapértelmezésben Web böngésző, ezért a http:// -t nem kell kiírni.
Ha nem Web-elünk, akkor a címet ftp:// vagy gopher://
-rel kell kezdeni. A legtöbb Web cím www.-al kezdődik. A továbbiakban pontokkal
elválasztott név írja le a számítógépet, majd / jel után a gépen a további
helymeghatározás következik. A Web cím beírása után Enter-t
kell nyomni, mire a Földgömb ikon forogni kezd, jelezvén a keresést. Ha kék színű
e betűvé változik, akkor a keresés befejeződött. Hogyan találhatunk ki
Honlapokat és próbálkozhatunk így böngészéssel? Nagyobb városok és nevesebb
intézmények vagy cégek neve illetve annak az országnak a névrövidítésével, ahol
gondoljuk, hogy létezik. Pl.: www.budapest.hu
vagy www.wien.at, ahol
hu Magyarországot, at pedig Ausztriát jelzi. További
ország-jelek: USA: us, Hollandia: nl,
UK: uk, Nagy Britania: gb, Németország: de, Franciaország: fr,
Oroszország: ru, Japán: jp,
Brazilia: br. Néhány magyar
oktatási intézmény www. cime:
bme.hu, bgytf.hu, klte.hu, elte.hu, dote.hu, sote.hu,
szote.hu, date.hu. Országok honlapjai általában az ország neve és com. Pl.: espania.com, mexico.com,
china.com. Európa honlapja: www.europeonline.com.
Hasznos kiindulási hely lehet pl.: www.top100.isys.hu,
mely a 100 leggyakrabban használt magyar honlapot tartalmazza. A magyar honlap katalógus
címe: w3.mhk.is.hu. Újságot olvashatunk: www.nepszabadsag.hu, www.popcorn.hu,
www.100xszep.hu vagy www.teltext.hu címeken.
Csevegés: vagy chat.
Ez a szolgáltatás lehetővé tesz az Internetre kapcsolódó felhasználók között
egy olyan kapcsolat kialakítását, mely a telefonáláshoz, vagy még inkább a konferenciabeszélgetéshez
hasonlítható, csak nem hanggal, hanem írott formában. Egyik legelterjedtebb
programja a Skype. Alkalmas Üzenetek, élőbeszéd,
vonalas és mobil kapcsolatok felvételére is
On-Line műsorszórás: Azokra a gépekre,
amelyikben van hangkártya és kapcsolódik hozzá hangfal, telepítve van a valamilyen
Média-Player program. Az Internet Web oldalairól az On-Line műsorszórás elindítható. Ilyen Web oldalak: www.datanet.hu, www.radio.hu
vagy www.mtv.hu. Ha a világháló nem túlságosan
terhelt, akkor aránylag jó minőségben hallgathatjuk a Danubius vagy a Petőfi
rádiót. A Duna tv adását is meg lehet tekinteni, de már csak akkor ajánlatos,
amikor lecsökken a világháló terheltsége, pl. éjszaka vagy kora hajnalban,
különben nagyon sokáig töltődik le a képi információ, és nehezen lehet követni,
pl. egy híradó közléseit. A szélessávú ADSL kapcsolatokkal már sokkal jobb a
helyzet. A Magyar ATV műsorát például már egész élvezhető minőségben, teljes
képernyőn nézhetjük.
Keresés az Interneten: Lényegében olyan
Web oldalak, melyek kereső funkciókkal rendelkeznek. A nagy, globális keresők
két csoportra oszthatók: kulcsszavas és tematikus. A tematikus is a legvégén
már kulcsszavasként működik, viszont előtte leszűkíthetjük a keresési helyeket
a keresési területek kiválasztásával. Kulcsszavas keresők: http://altavista.digital.hu vagy http://heureka.net.hu. Tematikuskeresők: http://www.yahoo.com vagy http://hungary.com/magyar/hudir.
OS: Operation
System.: Operációs rendszer olyan
programrendszer, mely alkalmas arra, hogy a gépen futtatható programok
segítségével a számítógépek erőforrásait (monitor, nyomtató, HDD, stb.) a
felhasználó érdekeinek megfelelően, maximális kihasználhassuk. Hálózatunkban a
következő operációs rendszerek vannak: Windows XP, Linux
Debian és Windows 2000 NT. Az utóbbi kettő hálózati
operációs rendszer, és mint olyanok, lényegesen különböznek az egyedi gépek
operációs rendszereitől. Ezek tulajdonságaival ez a jegyzet nem foglalkozik.
Mivel gépeinken Windows XP operációs rendszer van, a háttérben meghúzódó DOS
ismeretére nincs szükség. Minden feladat megoldható Windows XP-ből
is, és nem kell megtanulni 50-100 db. DOS parancsot. Így a továbbiakban csak a
Windows XP-t ismerteti ez a jegyzet.
Windows XP: A gép bekapcsolásával automatikusan betöltődik. A Windows
ablakokat jelent: azaz az információ ablakokban jelenik meg a képernyőn.
Egy-egy ablakban összetartozó elemek találhatók. A képernyőelemek közötti
válogatás fontos segítője az egér. Egy kattintás: kiválasztás, kettős
kattintás: aktivizálás. Jobb egérgomb: tulajdonságok, speciális tevékenységek
(pl.: új elemek létrehozása). A Windows XP alkalmas hálózati kapcsolatra, azaz
segítségével a lokális és a globális hálózatba beléphetünk. A lokális hálózatba
felhasználói névvel és jelszóval léphetünk be, mely után a jogosultságainkat is
figyelembe véve kihasználhatjuk a hálózat adta lehetőségeket. Az ETGE körzetbe
való belépés feltétlen szükséges, ha Home
könyvtárunkhoz hozzá szeretnénk férni. Saját gépre csak a
User/q általános felhasználóként léphetünk be.
Kilépés a Windows XP-ből a START menü Kikapcsolás
menüpontjával lehetséges. Lehetőségek
A
számítógép kikapcsolása.
A
számítógépet újraindítása.
Kijelentkezés.
Képernyőelemek: Asztal, Tálca, START
menü, Ikonok, Saját gép, Hálózatok, Az Internet, Beérkezett üzenetek, Lomtár,
Mappa, File, Ablak, Input sor.
Asztal: A képernyő, amennyiben a
felhasználói programok ablakai, esetleg mappa ablakok azt el nem takarják. Az
asztalon tartjuk programjainkat, dokumentumainkat, melyek abból kisebb-nagyobb
területet eltakarnak. Alapértelmezésben az asztal zöld és nincs mintázata.
Tulajdonságait az asztalra való kattintással (egér jobb gomb), majd tulajdonságok
menüpont választásával állíthatjuk be. Menüpontok: Háttér, Képernyőkímélő,
Megjelenés és Beállítások. Háttér:
Mintázat és Tapéta beállítása. Képernyőkímélő:
Ha a gépet magára hagyjuk, akkor a beállítható idő elteltével a képernyőn
pihentető ábra jelenik meg, általában kis fényerő, kevés szín és kevés mozgás van
a képen. Ha ezek után munkához látunk, a képernyőt visszakapja a felhasználói
program, vagy megjelenik az asztal. Megjelenés:
Az ablakok és a szövegek színei szerepük szerint különbözően, de minden ablakra
azonos módon beállíthatók. Beállítások:
Itt a képernyő felbontását és színhasználatát állíthatjuk. Megadhatjuk továbbá
a monitor típusát, valamint a monitorvezérlő kártya meghajtó programját.
Tálca: Alapértelmezésben a képernyő
alsó szélén, bő karakter magasságú szürke csík. Bal szélén található a Start
menüpont. Jobb szélén a gépidő, beljebb az alapértelmezett nyelv. A tálcán
jelennek meg a megnyitott mappák és a futó alkalmazások neve. Az ablakok között
a tálcán lévő nevekre való kattintással is választhatunk, akár látszik az a
képernyőn, akár nem. Ebből az következik, hogy a gépen egyszerre több
alkalmazást is futtathatunk. Ebből mindig csak egy az interaktív, a többi a háttérben
az aktívvá válására vár. Ha a tálcán rákattintunk, akkor az lesz az aktív. A
tálcán még egyéb ikonok is lehetnek: hangerő szabályzó, média lejátszó,
képernyő beállító, telefon csatlakozó, monitor beállító, nyomtatás
visszajelzése. A tálca tulajdonságait a rajta jobb-egérgombbal való
kattintással változtathatjuk meg. Szabályozható az elrejtés, a látható elemek
beállítása, a Start menüpontjai. A tálca helyét húzással (bal egérgombbal
kattintás a tálcán, nem elengedve a kívánt helyre húzzuk) a képernyő kerületén
bárhol elhelyezhetjük. Méretét is megváltoztathatjuk, ha a képernyő közepe felé
lévő szélén meghúzzuk.
Start menü: Összes program: többlépcsős
menürendszerben válogatva a kívánt programot elindíthatjuk, azon menüpontok,
amelyek mellett jobbra mutató háromszög van, további menüket tartalmaz, Dokumentumok: a Windows XP alapvetően
Office dokumentumok kezelésére van felkészítve, a már létrehozott Word, Excel
és Poverpoint dokumentumainkat itt röviden
elérhetjük, beindítva a megfelelő kezelőprogramot is. Vezérlőpult: a legfontosabb beállításokhoz juthatunk, a Nyomtatók
és a Tálca almenüpontokon keresztül. Keresés:
File-okat, Mappákat és Számítógépeket kereshetünk, a file-ok és mappák meghatározása nevük alapján történik, a
teljes nevükhöz azokat a mappákat is fel kell sorolni, amelyek mindegyikében
benne van a kérdéses mappa vagy file, a sor elejére a
meghajtó neve, esetleg URL címe tartozik még a névhez, a keresést végezhetjük a
rövid név alapján, vagy a dokumentum készítési ideje alapján. Súgó: a Win95 súgó rendszere, mely
magyar nyelven ad segítséget arra az esetre, ha elakadnánk, vagy valami hiba
miatt a gép valamely szolgáltatása vagy egy program nem működik. Futtatás: ha ismerjük a futtatandó
program nevét, de az nincs a Start menüben, akkor ebből a menüpontból kezdeményezhetjük
a program elindítását, legtöbbször Install-álást vagy
Setup-olást szoktunk igy
elindítani. Kijelentkezés, Kikapcsolás:
amelyről már a fentebbiekben volt szó.
Ikonok: Kis színes rajzocskák, melyek
alatt vagy mellett név is szerepel. Jelölhetnek mappát, programot, file-t illetve parancsot. Ez utóbbinak parancsikon a neve
és egy futtatható állományra mutat, rá kattintva olyan mintha a neki megfelelő
programra kétszer kattintottunk volna. Az ikonok átnevezhetők, az asztalon vagy
valamely ablakban áthelyezhetők illetve átrendezhetők. A rendezést az egér jobb
gombjával kell indítani.
Saját gép: Az ikonra kattintva a gépünkön fizikailag létező
meghajtók ikonjai (A:, B:, C:, D:, E: …), a hálózaton
létrehozott meghajtó kapcsolatok (az angol abc végén lévő betűk), a vezérlőpult
és a nyomtatók ikonja láthatók. Tehát valamely meghajtó tartalmát nézhetjük
meg, vagy a vezérlőpult és a nyomtatók ikonok segítségével beállításokat
nézhetünk meg, vagy módosíthatunk. Jobb egérgomb segítségével hálózati
meghajtót csatlakoztathatunk, vagy bonthatunk le, valamint a tulajdonságlapot
nézhetjük meg. Ebből legfontosabb az eszközvezérlők, mely segítségével a
gépünkön működő részegységeket és kezelőprogramjaikat állíthatjuk be.
Hálózatok: A hálózatok ablakban a gépünkhöz kapcsolt, lokális
hálózatunkban lévő, bekapcsolt számítógépekre juthatunk. Ha a kapcsolódó
gépeken van megosztott mappa, file vagy nyomtató,
akkor a gép kiválasztása után az böngészhető, illetve
a nyomató használható. Az egér jobb gombjával a tulajdonságlaphoz juthatunk,
melynek kezelése komolyabb hálózati ismereteket igényel, amellyel e jegyzet nem
foglalkozik.
Az Internet:
Ezzel az ikonnal indítható a Windows XP
böngészője, a Microsoft Internet Explorer. A menü alatt lévő ikonsor funkciója:
Vissza: visszalépés, egy már előzőleg
letöltött Web lapra. Előre: csak
visszalépés után használható, a Vissza menüponttal ellentétesen mozoghatunk a
letöltött Web lapokon. Leállítás: ha
egy letöltés túl hosszú ideig tart, vagy meggondoltuk magunkat, az épp aktuális
letöltés félbeszakítható. Frissítés: a
lap újbóli letöltése, főleg lokális Proxy esetén esetenként használni kell,
hogy a frissebb Web lapot megláthassuk. Kezdőlap: az a Web oldal melyet a böngésző automatikusan, elsőként letölt. Keresőlap: itt hat keresőprogramból választhatunk, melyek segítségével
az Interneten információ után kutathatunk. Kedvenc: a leggyakrabban használt Web lapok gyűjtőhelye,
innen ezek könnyen kiválaszthatók, Nyomtatás: a Web lap tartalmát nyomtathatjuk, ha nem sikerül, akkor próbáljuk meg
előbb a nyomtatandó Web laprészletet kijelölni egérrel, Betűtípus: betűméretet változtathatunk, felfelé háromszög növeli,
lefelé csökkenti, Posta: Internet mail
postafiókhoz való hozzáférést, levelezést folytathatunk.
Beérkezett
üzenetek: Az Exhange
levelező rendszer indító ikonja. Az OutLook program
segítségével különböző típusú levelezéseket folytathatunk: Internet mail,
Exchange mail és Microsoft mail. Ugyanakkor munkacsoportoknak feladatokat
oszthatunk ki, megbeszéléseket tervezhetünk, feljegyzéseket készíthetünk,
naptárat kezelhetünk időbeosztásunk nyilvántartására, névjegyalbumot használhatunk.
Ugyanakkor a program segítségével kezelhetünk tetszőleges mappákat és
állományokat.
Lomtár: A számítógépbe bekerült információk idővel
fölöslegessé vagy használhatatlanná válnak, ezért törlésre kerülnek. A törlés
lehet téves is, ezért a törlés nem igazi törlést jelent, hanem csak a lomtárba
való kerülést, ahonnan a törölt információ sokáig visszanyerhető. A lomtár
tartalmazza a törölt elem minden olyan információját, mellyel az visszaállítható
és azt is, hogy ki és mikor törölte. Ez csak akkor működik igazán, ha a
forráshely nem túlságosan telitett, mert egy idő után, ha nincs abszolút
használatlan hely a lemezes egységen, akkor a gép
figyelmeztetés nélkül, a törölt file-ok
helyére írja az újabb információkat, ami után a lomtárból sem lehet
visszanyerni az információt, mert az végleg fölülíródott.
Mappa: Ikonja egy sárga téglalap, bal felső részén köríves résszel. A számítógépen lévő információk egy szervezeti egysége, egy mappába kerülnek a hasonló információk, az ugyanazon felhasználói programok fájljai. A mappák további mappákat tartalmazhatnak. Úgy mondjuk, hogy a mappát kinyithatjuk, vagy beléphetünk valamely mappába. Létrehozás: Az asztalon, vagy valamely mappában jobb egérgombbal kattintás egy üres terület fölött, majd új és mappa. A létrehozáskor meg kell adni a nevét, mely a megjelenés után rögtön irható, a kék alapon írt név eltűnik. Törlés: Jobb gombban kattintunk az ikonon, majd törlés vagy kiválasztás után Delete feliratú billentyű, majd megerősítés. Visszaállítás: Lomtár segítségével. Áthelyezés: Mappa vagy az asztal, vagy két mappa között egérrel: megfogjuk és áthelyezzük. Másolás: Mappa vagy az asztal, vagy két mappa között egérrel: Ctrl lenyomása mellett megfogjuk és áthelyezzük, közben a mozgó ikonon + jel jelenik meg. Átnevezés: Jobb gombbal kattintunk az ikonon, majd átnevezés.
File: A számítógépes
programok, a programok működéséhez szükséges adatok vagy azok végtermékei.
Létrehozás: Ha nem valamely felhasználó
program hozza létre, akkor valamely mappában vagy asztalon, egy üres helyen kattintunk
az egér jobb gombjával, Új menüpont, aztán a létrehozandó file
típusa. Utána a mappához hasonló módon
a file-t el kell nevezni. Törlés,
visszaállítás, áthelyezés, másolás és átnevezés: ugyanúgy,
mint mappa esetén.
Ablak: Alkalmazásaink és azok termékei valamint mappáink
keretes téglalapban jelennek meg a képernyőn. Ezek az ablakok. Részei és azok funkciói. Keret: jelzi az ablak határát, ha az ablakon kívülre
kattintunk, kilépünk az alkalmazásból vagy mappából. A keret vonala egérrel megfogható és az ablak mérete húzással
változtatható, a jobb alsó sarok megfogásával kétirányú-méretváltoztatást eszközölhetünk. Címke: az
ablak neve, ha alkalmazásablak, akkor a kezelt file
neve is látható. Fejléc: a címke sora,
ha az ablak aktív, akkor alapértelmezésben kék színű. Az ablak ennél fogva
(egérrel) mozgatható, gyors kettős kattintással a két alapméret között
változtatható a mérete (kicsinyített, vagy teljes képernyő). Téglalap,
alul vastag vonallal - ikon: minimalizáló
ikon, az ablak bezárul, csak a tálcán látható a neve. Egy téglalap, két
téglalap – ikon: méretváltó ikonok. Scroll, vezető sávok: ha
az ablakban nem fér el az ott megjelenítendő információ, akkor a mérettől
függően jobb oldalt és alul vezető sávok jelennek meg, melyekkel az ablak
tartalma scrollozható (görgethető). Görgető elemek:
le-fel, jobbra-balra háromszögek, a téglalap alakú csúszkák és a sáv maga.
Input sor: Fehér téglalap alakú terület, amelyen megjelenik a
függőleges vonal alakú írókurzor. Ha az
írókurzor nem látható az input sorban, akkor egérrel
való kattintással megjeleníthető, ha mégsem, akkor az inputsor nem használható.
Az inputsorba írást Enter-rel kell zárni. Ha az input
tartalma kéken fehér, azaz kijelölt szöveget tartalmaz, akkor írással az
elvész. Az input tartalma egér húzással, vagy Shift+vezérlő billentyűk segítségével kijelölhető. Kijelölés után Ctrl+C
segítségével a szöveg megjegyezhető és egy másik inputon Ctrl+V
segítségével megjeleníthető. A szöveg ekkor úgynevezett vágólapra kerül,
amelyről akár dokumentumba is bemásolható.
Home könyvtár: Egy mappa.
Helye a szerveren: Sajátgép/Felhasználóneve logikai meghajtó. Ebbe a könyvtárba
csak az adott felhasználó tud belépni, az itt létrehozott dokumentumok
sértetlenül megmaradnak.
Lemezek
tulajdonságai: A meghajtók tartalmát és
tulajdonságait a Saját gép ikon mögött találjuk. A megfelelő meghajtó ikonjára,
ha jobb gombbal kattintunk, a megjelenő menüből a tulajdonságokat kell
választani. Itt nézhetjük meg a meghajtó méretét, foglaltságát, nevét vagy
címkéjét és egyéb tulajdonságait.
Rendszerbeállítások: melyet a Saját gép/Vezérlőpult mappában találhatunk. Néhány beállítási lehetőség: Billentyűzet: beállíthatjuk típusát, működési sebességét, választhatunk a különböző nemzeti billentyűzetek között. Dátum és idő: a gép saját naptárát és óráját nézhetjük meg és állíthatjuk be, sőt időzónát is válthatunk. Egér: itt állíthatjuk be az egér tulajdonságait, mozgását, a kettős kattintás valamint a jobbkezes-balkezes cserét. Képernyő: ugyanaz, mint az asztal esetén. Nyomtatók: itt telepíthetünk nyomtatókat, megtekinthetjük és megváltoztathatjuk tulajdonságait, valamint alapértelmezett nyomtatót válthatunk. Rendszer: mint a Saját gép tulajdonságai. Területi beállítások: a használt nyelv valamint szám, pénznem, idő és dátum formátumok beállítása.