A Sudoku típusai

A Sudokut sokan bonyolultságában a Rubik kockához hasonlítják. A variációk hihetetlenül magas száma ezt indokolja is. Úgy, ahogyan a Rubik kockának is, az alapötletből kiindulva, a Sudokunak is számtalan változatát dolgozták ki. Készülnek figurákat (tárgyakat, rajzokat) tartalmazó egyszerű Sudoku játékok kisiskolásoknak. De az alapméret (9x9) megváltoztatásával növelhetjük vagy csökkenthetjük a tábla méretét, ugyanakkor nehezíthetünk a szabályokon azzal, hogy az alapfeltételek mellé továbbiakat is felveszünk. Például az átlókra nézve is igaznak kell lennie az alapfeltételnek (szám csak egyszer fordulhat elő), vagy nem a számokat adjuk meg a kitöltéshez, hanem azt, hogy bizonyos területeken mennyi legyen az odaírandó számok összege. Azzal is nehezíthetjük a feladványt, hogy bizonyos helyekre páros vagy páratlan számokat engedünk meg. Változtathatunk az alap geometrián: a nagy játékteret nem négyzetekre (3x3), hanem ettől eltérő négyzetekből előállítható területekre bontjuk (például L alakokra). Lehet a teljes tábla nem négyzet, hanem téglalap alakú. Készíthetünk alapvetően nem négyzetekre, hanem háromszögekre vagy hatszögekre alapozott Sudoku táblát is. Játszadozhatunk azzal, hogy a megadott számok milyen geometriát mutassanak: szimmetrikust, vagy valamely kis négyzetben (3x3) ne legyen egyetlen szám sem, esetleg valamilyen alakzatot (például számot vagy betűt) formázzanak, és így tovább, ahogy a képzelet diktálja.

Ezeken a lapokon csak a 9x9-es, hagyományos Sudokuval foglalkozom. Ezen belül is a gépi megoldásokra helyezem a hangsúlyt. Azaz táblakészítő, feladványkészítő, feladványmegoldó és feladványminősítő gépi algoritmusokat keresek, illetve ezekről írom le tapasztalataimat. Nagy szerep jut ezekben a genetikus algoritmusnak, azon belül is az általam ütközésmentesítő algoritmusnak nevezett típusának, mely Bad Points elven működik.

Íme egy 18 elemű, közepesen nehéz feladvány: